Cseréld le a konyhai maradékot friss egészséges élelmiszerre!

A Teveszed víziója megalakulásunk óta az élelmiszer pazarlás redukálása, aminek legtermészetesebb eszköze a komposztálás, így ebben a cikkünkben ezt a témát fogjuk górcső alá venni.    

Miért jó a komposztálás?

Magyarországon fejenként évente átlagosan 500 kg hulladékot termelünk, aminek körülbelül 30 százaléka olyan élelmiszerekből áll, amit gond nélkül komposztálhatunk. Ez gyakorlatialg azt jelenti, hogy ez a 30 százaléknyi élelmiszer a szemetes helyett visszakerül a szerves anyagok természetes körforgásába. Mindennek a produktuma pedig jóval jelentőségteljesebb a természetre gyakorolt hatása révén, mint azt sokan gondolnák.

Itt nem csak egy háztartási hulladék termeléséről, hanem a levegőszennyezés és az üvegházhatású gázok csökkentéséről is szó van, ami hosszú távon bolygónk fennmaradását eredményezheti.

Természetesen ennek jótékony hatását közvetlen környezetedben is tapasztalhatod, ugyanis a komposztálásból lecsapolható folyadék egy minimális vízzel felhigítva tápanyaggazdag öntözővizet biztosít a kerted vagy akár csak a kisebb szobanövényeid számára.

Az öntözővíz további előnyeihez tudjuk sorolni a:

• Pénzmegtakarítást.
• A talaj minőségének javítását.
• Értékes organikus tartalékok biztosítását.
• A növények betegségeinek csökkentését.
• A széndioxid kibocsátás redukálását.

A komposztálás folyamata

A komposztálás mindenképpen egy külön tárolót igényel, legyen szó csak egy kisebb edényről vagy egy nagyobb konténerről. A fontos, hogy a bele dobált élelmiszerek földdel és különböző száraz kerti hulladékkal (például. levelek, gallyak) legyenek megkeverve.

Ezen felül arra is oda kell figyelni, hogy milyen arányban kerül a komposztba nitrogénben és szénben gazdag hulladék. Ennek oka, hogy ez a két elem felel azért, hogy a mikroorganizmusok képesek legyenek lebontani a hulladékot, különben csak egy kellemetlen szagú szemét kupacot kapunk.

A komposztot többféleképpen is el lehet készíteni, de a legpraktikusabb, hogyha körülbelül egy másfél méter magas halomba rakod a szerves hulladékokat egy 120x120 cm-es területre ugyanis ezt könnyedén át lehet forgatni.

Az elhelyezkedését illetően a legjobb, hogy ha egy félárnyékos helyre tesszük, akár egy nagyobb fa alá, így nem éri sok napfény és az eső sem mossa el teljesen.

Az eszközök tekintetében szükségünk lesz egy metszőollóra, hogy apróra darabolhassuk és egy lapátra amivel időnként átforgatjuk a hulladékot, majd a hummusz átrostálását egy szitával fogjuk tudni megtenni.

Ezek az élelmiszerek kerülhetnek a komposztálóba

A komposztálás eredményét nagyrészt a bele kerülő élelmiszerek befolyásolják, így különös tekintettel kell lennünk arra, hogy mi az ami igen és mi az ami nem kerülhet bele.

Túlnyomórészt gyümölcs és zöldség maradékokat szoktak komposztálni de kerülhet bele akár aprított tojáshéj, kávé/tea üledék de még tiszta papír is.

A legjobb szén forrásként a gyapjú rongyok, dióhéjak, szén, szalma és az újságpapír fog szolgálni, míg a nitrogént a kenyerek, magvak, kávészemek és bármilyen furcsa is de a szőrzet tudja biztosítani.

Ezzel szemben vannak olyan élelmiszerek, amelyek nem, hogy nem tesznek jót - ide tartoznak a hús maradékok, tejtermékek, péksütemények és a használt pelenkák is, amik oda vonzzák a kártevőket.

Kellemetlen szagok?

Sok tévhit kering a komposztálással kapcsolatban, amelyek közül a leggyakrabban hallott a kellemetlen szag, de sokan ezt csak kifogásként használják, hogy ledobják magukról ennek a terhét.

Az igazság az, hogy a komposztálás csak akkor jár bűzzel, hogyha azt helytelenül csinálják, azonban, hogyha a szerves anyagok egy kevés földdel mindig rétegezve vannak, akkor a belőle képződő hummusz nem fog nemkívánatos szagokkal együtt járni.